Valaha köröskörül fal védte Sopront az ellenségtől, mint más városokat is. A kapuknál ellenőrizték, ki lép ki és be. A toronyból azt is meg lehetett figyelni, hol van tűz, amit az őrök éjjel lámpással, nappal zászlókkal adtak hírül. Később toronyzenészek jelezték az időt trombitaszóval a Tűztorony erkélyéről. Akkor is trombitáltak, ha tűz ütött ki, illetve ha ellenség vagy fontos látogató közeledett.

Lenyűgöző látványban lesz részed, ha ide látogatsz. Óriási sziklafalak között járhatsz-kelhetsz, ahol a bányászok korábban hatalmas, barlangszerű termeket vájtak ki. Sokáig kedvelt építőanyag volt az itteni mészkő, ami 10-12 millió éve, egy egykori tengerből maradt hátra, és tele van megkövesült állat- és növénymaradványokkal. A bányászat megszűnt, a kőcsarnokok egyikében ma barlangszínház működik.

Valamikor bencés apátság működött Jákon. Egy nemes, Jáki Nagy Márton alapította a 13. században, ám ennek a kolostornak a falait már rég lebontották. A templom többször megrongálódott, villámcsapás is sújtotta, de szerencsére megmaradt. Román stílusú, így erődítményre emlékeztető, tömör, vaskos falak, zömök pillérek és tornyok jellemzik.

Kőszegen mindennap 11 órakor megszólalnak a harangok. Arra a nevezetes várostromra emlékeztetnek, amely 1532-ben zajlott itt, Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat 70-80 ezer fős török sereg próbálta megszerezni. A kapitánynak kevesebb mint 50 katonával és a várba menekült környékbeliek segítségével kellett helytállnia.

Hitted volna, hogy Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava nálunk, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található? Csodás erdő és park övezi, szélvédett és gyakran sejtelmesen párás. Még télen sem hűl ki. Több forrás táplálja, melyek egy 38,5 méteres mélységben rejtőző, víz alatti barlangból törnek elő. Gyönyörű indiai vörös tündérrózsák is úszkálnak a vizén, melyeket a 19. század végén telepítettek ide.

A Festetics család a 18. században szerezte meg Keszthelyt, még kastély nélkül. Később aztán az is meglett, bár nem gyorsan – körülbelül 140 évbe telt, mire maihoz hasonló formáját elnyerte. A Festeticsek mások javára is sokat tettek: kórházat, gimnáziumot, mezőgazdasági főiskolát alapítottak, támogatták a művészeteket.

Volt egyszer Somogy megyében egy Csopak nevű falu, amit ma már hiába keresnénk. A török hódítás idején lerombolták, elnéptelenedett, és később sem építették újjá. A temploma azonban emlékeztet minket arra, hogy létezett. Nagyon régen, a 12. században épült, és mára már csak a tornya meg néhány fala maradt meg, melyek magányosan állnak a pusztában, a Somogyvámos nevű település közelében.

Káprázatos balatoni panoráma egy különleges helyről, a Xantus János Gömbkilátóból – ebben is részed lehet Balatonbogláron. A 15 méter átmérőjű, gömb alakú építmény az 1950-es években készült alumíniumból. Látványosságként szerepelt a brüsszeli világkiállításon, majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Mai helyére az 1960-as évek végén került, és később nevezték el Xantus János természettudós–néprajzkutatóról.

A Balaton környékének egyik legszebb része a levendulájáról is híres Tihanyi-félsziget. Már messziről láthatod rajta azt a két, 35 méter magas templomtornyot, amelyek a tihanyi apátság templomához tartoznak. Az apátság egy kolostor, amit kevéssel a magyar államalapítás után, 1055-ben hozott létre I. András király bencés szerzeteseknek. A mai kéttornyos templom csak jóval később, a 18. században épült hozzá.

Időutazás a középkorba? Képzeletben ez is lehetséges, e vár falai között pedig szinte megelevenedik a múlt. Felvonóhídon sétálhatsz be, megnézheted például a darabontok szobáját, a börtönkiállítást, a püspöki fogadó- és tanácstermet, a várkápolnát, a műhelyeket, a sütőházat és a konyhát. Az erődítményt az első tatárjárás után, a 13. században építtette a veszprémi püspök IV. Béla király parancsára.

Elképzelted már, milyen lehetett régen egy várban katonáskodni? A komáromi Monostori erőd kőfalai között sétálgatva könnyen megteheted. A hatalmas, védművekkel ellátott, 19. századi építményt régen katonai kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A közelében két kisebb erőd is meglátogatható: az Igmándi és a Csillag. Az erődrendszer további érdekes részei a Duna túlpartján, Szlovákiában találhatók.

A honfoglalást követően Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül, kővárat is építtetett ide. A legendák szerint e városban született fia, a későbbi Szent István, akit itt kereszteltek, majd itt is koronáztak királlyá. István uralkodása alatt Esztergom érseki központ lett, Várhegyén épült az ország első székesegyháza. Ennek helyén áll a mai bazilika, azaz a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.

A székesfehérvári Országalma egy vörösmárvány díszkút, a város fontos jelképe 1943 óta. De ennél sokkal-sokkal régebbi időkre utal. A magyar államalapítás korára, amikor Szent István igazi várossá tette ezt a települést. Felidézi azokat a századokat is, amikor még itt volt a Magyar Királyság fővárosa, itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést, valamint összesen 43 magyar király koronázását.

Ha lenne kedved egy nagy sétához vagy egy családi piknikhez egy gyönyörű parkban, keresd fel a Brunszvik család egykori martonvásári birtokát! A 18. századi grófi kastély angolkertjében patak is csobog. A patakból duzzasztott tóban lévő sziget nyaranta Beethoven-koncertek helyszíne; ugyanitt megtalálhatod a német zeneszerző mellszobrát is. Beethoven többször vendégeskedett a szépséges kastélyban.

A város szívében található Béla király tér I. Béláról kapta nevét – aki a 11. században bencés kolostort alapított ezen a helyen, és itt is temették el. A kolostor romjai a matricán látható Régi Megyeháza udvarán találhatók. Ugyanezen a téren áll Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma (a hajó ez esetben azt a helyet jelenti, ahol a hívők összegyűltek); ennek közelében épült a díszes homlokzatúvá alakított, 19. századi Városháza.

Azokat a patak és folyó menti területeket, amelyek magas vízszint esetén víz alá kerülnek, ártérnek nevezzük. Európa egyik legnagyobb összefüggő ártere Gemencen található. Jórészt erdő borítja, és nagyon gazdag az élővilága. Jellegzetes növényei a füzek, a nyárfák, a galagonya- és szederbokrok. Sok madárnak ad otthont; sasok, fekete gólyák is fészkelnek benne. Nem ritka errefelé a gímszarvas, az őz és a vaddisznó sem.

Ha Pécsre látogatsz, a belvárosban könnyen megtalálhatod egyik fő nevezetességét, a dzsámit. A török uralom idején, a 16. században építtette egy pasa, akit Gázi Kászimnak hívtak. Az akkoriban itt élő, iszlám vallást követő török hívők, muzulmánok jártak ide imádkozni. A pécsi dzsámi ugyan már évszázadok óta keresztény templom, de falán most is látható néhány idézet a muzulmánok szent könyvéből, a Koránból.

Akárcsak sok másik, úgy a siklósi vár is a tatárjárás után épült védelmi célból, a 13. században. Nem kizárólag katonai szerepet töltött be: vastag falakkal övezett palotája főúri lakhelyként szolgált. Sőt, később filmforgatás helyszíne volt: itt készült 1963-ban A Tenkes kapitánya című történelmi tévéfilmsorozat, amit ma is érdemes megnézni. A vármúzeumban még többet tudhatsz meg erről – de nem csak erről.

Biztosan nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy észre ne vennéd! Hiszen ez az épület csupa szín, csupa lágy hullámvonal, szépséges cifraság. Éppen ezért nevezték el a kecskemétiek Cifrapalotának. 1902-ben épült, és legszebb terme a Pávaterem, amely madaras díszítéséről kapta nevét. Itt valamikor kaszinó működött. Most már múzeum és képtár található a palotában, ezért ha arra jársz, te is bátran bekukkanthatsz.

A változatos gyepek borította homokpuszta képét itt mocsarak, lápok, rétek, erdőségek teszik sokszínűvé. A híres bugaci ősborókás nagy része néhány éve sajnos leégett, de néznivaló azért így is bőven akad. A különleges élővilág, a növényzet védelmében kizárólag a kijelölt turistautakon szabad járni. Bugac rovarvilága ugyancsak gazdag, de megél a területén olyan ritka hüllőfaj is, mint a veszélyeztetett parlagi vipera.

Bár egyetlen fellegvár sem ér a fellegekig, gyakran nevezik így az erődítmények legjobban védhető, legmagasabban épült részét, ahonnan jól belátni a környéket. Többek között ugyanezért szeretik a visegrádi fellegvárat a mai turisták: lélegzetelállító panorámát nyújt a Dunakanyarra. A 13. században építtette IV. Béla és felesége, majd több uralkodónk továbbfejlesztette. Híres lakói közé tartozott Mátyás király is.

Mintha csak egy mesekönyv képei elevenednének meg a település régi részén, az Ófaluban, melynek 56 különleges, védett háza van. Ezek az 1909-es hollókői tűzvész után épültek, sok jellegzetességet megtartva a palóc népcsoport építészeti hagyományaiból. A falu kicsi, fatornyos temploma 1889 óta várja a katolikus hívőket. Érdemes felkapaszkodni a Hollókő közelében lévő, 335 méter magas kősziklán álló várhoz is.

Gödöllő egykor I. Ferenc József és felesége, Erzsébet (Sissi) kedves tavaszi és őszi pihenőhelye volt. Az uralkodópár a koronázáskor kapta ajándékba az itteni birtokot. A hatalmas parkkal körülvett, díszes kastélyt a korábbi főnemes tulajdonos, Grassalkovich Antal és családja építtette a 18. században. Egyebek mellett templom, színházépület, lovarda is tartozott hozzá, melyek napjainkban ismét látogathatók.

Szeretnél igazi őslényeket látni? Élőben természetesen már nem találkozhatsz velük, megkövült maradványaikkal viszont igen. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több millió éves fenyőóriások kövületeit, ragadozók, ősorrszarvú és madarak lábnyomait, tengeri állatfajok csontjait nézheted meg.

Ez az egyik legismertebb hazai várunk, mely más végvárainkhoz hasonlóan a török hódítók elleni védelem fontos pontjának számított a középkorban. 1552-es ostroma során Dobó István és alig 2000 fős védőserege közel harmincszoros túlerővel szemben védte meg. Még az asszonyok is részt vettek az öldöklő küzdelemben, köveket, forró vizet és szurkot zúdítva a falakon felfelé mászó török katonák nyakába.

Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amelynek 1014 méteres magassági pontját nemzeti színűre festett kő is jelzi. Sokan kedvelik, és nem csak szép természeti környezete miatt. A sok napsütés, a rendkívül tiszta levegő kedvezően hat például a légúti problémákkal, asztmával küzdő betegekre, akik a helyi szanatóriumban kaphatnak kezelést. Mások télen keresik fel a Kékest, hogy jót síelhessenek.

A hatalmas tavat mesterségesen hozták létre az 1970-es években, de ez egyáltalán nem zavarja a benne élő sokféle halat és más vízi állatot. Szeretik a madarak is, például a gémfélék, de a hód és a vidra sem kerüli el. Azért az embereknek is bőven jut hely: strandok, horgászati lehetőségek és vízi sportok várják a turistákat. A vadvizek világa gyalogosan, biciklivel, lóháton, vízi járművel egyaránt bejárható.

Szolnokon található, 444 méter hosszú, és a Tisza fölött vezet át. A belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a szemközti termálstrand és élményfürdő főbejáratával. Csak gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek rajta. Acélszerkezetének tömege 550 tonna, mégis elegáns és könnyed benyomást kelt. Formája (nevéhez illően) a tiszavirágra emlékeztet.

Aki egyszer látta, nemigen felejti el, hiszen már méreteiben is lenyűgöző Szeged híres tere. Nevét az 1930-ban felszentelt katolikus templomról kapta, ami szintén nem kicsi: 5000 embert tud befogadni. Korábban egy másik templom volt a helyén, annak bontásakor találták meg a 11. századi alapokon nyugvó kis Dömötör-tornyot. A tér szép épületei közé tartozik a püspöki palota, de itt vannak az egyetem épületei is.

Kiskundorozsmán 1801-ben épült az első szélmalom, száz évvel később pedig már 23 volt a településen. Ezek a környező tanyavilágban élő emberek kedvelt találkozóhelyeként is működtek. Mára csak egy maradt meg, amely 1821-ben készült el. Kenyér- majd takarmánygabonát őröltek benne, ám a modernebb berendezések elterjedésével leállították. Magára hagyva végül összeroskadt, az 1970-es években építették újjá romjaiból.

Több mint 600 éves, és a 16. század második felében az ország legerősebb végvárai közé tartozott. Érdekessége, hogy nem magaslaton, hanem sík vidéken épült, és hogy miután a környéken nagy mennyiségű agyag állt rendelkezésre, téglából készült. 1566-ban Kerecsényi László kapitánynak 2000 emberével 63 napon át sikerült megvédenie a 30 ezres török sereggel szemben, ám a vár végül az ellenség kezére került.

Élő fagyűjtemény százéves mocsárciprusokkal, mamutfenyőkkel; trópusi, sivatagi és más növénykülönlegességekkel. E sok-sok szépséget a terület korábbi tulajdonosa, a Bolza család hozta létre, a parkot és a kerteket a 19. századtól majdnem 150 éven át építgetve. A hatalmas területen nagyokat lehet sétálni, játszani, szaladgálni.

A város egyik legismertebb épülete. Alapterülete 1500 m2, s ezzel az ország legnagyobb református temploma. Helyén már a középkorban is templom állt, csakhogy az leégett. Hasonló sorsra jutott a rákövetkező és az utána következő templomépület is. A jelenlegi 1823-ban készült el. Itt olvasta fel 1849. április 14-én Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, így ez hazánk egyik fontos Nemzeti Emlékhelye is.

Vannak olyan látnivalók, amelyekért a föld alá is érdemes lemenni – ilyen a 25 km hosszú Baradla-barlang. Színpompás, változatos cseppkőalakzatokat rejt, köztük hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Aggtelekről és Jósvafőről lehet megközelíteni. Ezen a tájon kb. 1300 barlangból álló, terjedelmes barlangrendszer alakult ki, melynek egy része a szomszédos Szlovákiában található.

Amerre csak nézel, szinte mindenfelé hatalmas, rövid fűvel borított síkságot láthatsz erre, amely azonban nem is olyan egyhangú, amilyennek elsőre tűnhet. Vannak itt például mocsarak, árterek is, erre kanyarog a Hortobágy folyó. Fölötte vezet át a 19. században épült, híres-neves Kilenclyukú híd. Régen, amikor a folyókat még nem szabályozták, és medrükből rendszeresen kiöntöttek, különösen nagy szükség volt rá.

Füzérnek valószínűleg már a 13. század elején, a tatárjárás előtt is volt vára – épp azon a látványos helyen, ahol most: egy vulkanikus eredetű hegy ormán. Történetének fontos eseménye, hogy 1526-tól egy éven át itt őrizték a Szent Koronát. Sokáig birtokolták királyok, nemesek, a 17. századtól hosszú időn át a Károlyi családé volt. A 20. századra mind rosszabb állapotba került, de néhány éve szépen felújították.

Írásos emlékek szerint a 14. század elején már biztosan állt vízimalom az Öreg-Túr folyónál, és azt évszázadokon át a Kölcsey és a Kende családok birtokolták. A máig is működőképes malomban a gabonát óriási, forgó malomkövek között őrölték. Ezeket a folyó hajtotta a több mint 6 méter átmérőjű malomkerekek segítségével. Hogy pontosan hogyan, az kiderül az épületben megtekinthető kiállításon.

Igazi népi építészeti kincs ez az 1766-ban épült, egyszerűségében is szép kis templom. Különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy szinte változatlan formában maradt fenn, hanem kazettás famennyezetében is, amely 58 festett táblát foglal magában. Mindet indák, szívek, tulipánok, levélkék díszítik, és nincs köztük két egyforma. Készítőjük, Asztalos Lándor Ferenc a saját nevét is megörökítette az egyiken.

1820 decemberében gróf Széchenyi István egy héten át várakozott, mire talált egy hajóst, aki a Duna veszedelmes, mozgó jégtáblái között hajlandó volt átevezni vele Pestről Budára. Ekkoriban ugyanis állandó átkelési lehetőség még nem volt. Széchenyi kezdeményezésére 1840–1849 között épült meg a csodaszép Lánchíd – melynek hivatalos neve most már jó ideje: „Széchenyi lánchíd”.

A honfoglalás ezeréves évfordulóját idéző Millenniumi Emlékmű készítéséről 1895-ben született döntés. A két pompás oszlopcsarnok szobrai történelmünk jeles alakjait mutatják be. Középen, a 35 méter magas oszlop tetején Gábriel arkangyal alakja látható a Szent Koronával. Előtte kapott helyet a Hősök emlékköve. A téren található Műcsarnok egyidős az emlékművel, a Szépművészeti Múzeumot kicsit később adták át.

A budapesti egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866-tól működik. Létesítésében kiemelkedő szerepet játszott Xantus János zoológus, etnográfus és utazó, aki később az igazgatója is lett. Már a megnyitáskor mintegy 500 állatot, főként hazai fajokat láthatott a közönség, de ha ma idelátogatsz, 870 állatfaj több mint 8500 egyedét láthatod. Te is vigyázz rájuk: ne ingereld, és csak zoocsemegével etesd őket!

A Nyíregyházi Állatpark a legek állatkertje. A háborítatlan természeti környezetben a 30 hektáros tölgyerdő 5000 állatnak ad otthont, melyeket földrészenkénti bontásban tekinthetsz meg! A téli szezonban is kint nyargalásznak a zebrák, orrszarvúk és játszadoznak az oroszlánok, jaguárok. A szerencsés látogatók megleshetik a fóka-sulit is, ahol már az úszólábúak a főszezonra készülve sajátítják el trénereik segítségével az újabbnál-újabb kunsztokat.

Tanulj meg síelni Eplényben! Ez a síaréna Magyarország legnagyobb és legjobban felszerelt sípálya rendszere – egy csipetnyi Alpok a Bakonyban. Képzeld, Eplényben 49 hóágyú dolgozik, hogy télen bármikor lehessen síelni. A közel 8 km hosszú pályarendszeren kezdő és profi is jót csúszhat.

Gyulán található hazánk egyik legszebb és legizgalmasabb kastélymúzeuma, a Gyulai Almásy-kastély. A kastély barokk tömbjét Harruckern Ferenc alakította ki, és unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet.

Az Agórában a tudomány sohasem unalmas: lőj célba ágyúval, fejtsd meg a Bermuda-háromszög titkát, tapasztald meg, mekkora munkával jár az elektromosság előállítása, vagy végezz nem mindennapi laborkísérleteket! Az épület legalsó szintje egy óriási játszótér, ahol különleges játékokat próbálhatsz ki. Tesztelheted, mennyire vagy erős és gyors, megtapasztalhatod, milyen könnyen becsapható a szemed, sőt ha elég merész vagy, akár két méter magasban is biciklizhetsz.

Az Európa-szerte ismert Bükfürdőt érdemes meglátogatni. A felbecsülhetetlen értékű hévízkincs, az egyedi klíma, a látnivalókban gazdag környezet, a négyévszakos medencék és csúszdák gondoskodnak a családi élményekről és feltöltődésről. A fürdő rengeteg kalandot tartogat kicsiknek és nagyoknak, s ha ez nem lenne elég, Sopron és a Fertőrákosi Kőfejtő a közelben van.

A Bodrog folyó partján, csodálatos környezetben áll Sárospatak városka és legendás vára. I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok földesura, innentől kezdve élte az épület a fénykorát. A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból főúri palotát varázsoltak. Az 1960-as években renoválták a teljes pataki várat, azóta ez a környék egyik legfontosabb látványossága.